Black Sabbath 2.
...Ozzy és Dio után.
Ian Gillan
Tony Iommi 1982-ben kitette a csapatból Ronnie James Dio-t, az indok Dio szólóalbumának készítése volt, ami a gitáros szerint a Sabbath rovására ment. Dio a már régebben távozott Bill Ward dobos helyére került Vinnie Appice-t is vitte magával, és 1982 novemberében elindította saját zenekarát Dio néven, mellyel jelentős sikereket ért el.
A két egyedül maradt alapító tag, Tony Iommi és Geezer Butler új énekest keresett. Újra szóba került David Coverdale a Whitesnakeből, továbbá Nicky Moore a Samsonból és John Sloman a Lone Starból. Állandó tagként végül Ian Gillant, a Deep Purple egykori legendás énekesét választották, aki 1982 decemberében lett a csapat tagja.
Dobosként visszatért hozzájuk az immár józan Bill Ward. A négyes az angliai Shipton-on-Cherwell-be utazott, és felvették új albumukat Born Again címmel. Gillan bluesos stílusa és humoros dalszövegei nem passzoltak a Sabbath sötét és nyomasztó világához.
Glenn Hughes
A Born Again turnéja 1984 márciusában véget ért. Ezt követően Ian Gillan kilépett az együttesből, hogy csatlakozzon a klasszikus felállásában újjáalakult Deep Purple-höz. Geezer Butler megunta a folytonos tagcseréket, így 1984 novemberében ő is kilépett. Így Tony Iommi, aki egyedül maradt az eredeti tagságból, Dave Spitz basszusgitárossalés Eric Singer dobossal folytatta tovább egyéni elképzeléseit. Énekesként olyan nevek merültek fel számára, mint Rob Halford a Judas Priestből ill. az egykori Trapeze és Deep Purple tag Glenn Hughes, végül Hughes lett az énekes. Albumukat Tony Iommi saját nevén, szólólemezként akarta megjelentetni, a Warner kiadó azonban ezt megtiltotta, és ragaszkodott a Black Sabbath névhez. A lemez végül Black Sabbath featuring Tony Iommi név alatt Seventh Star címmel 1986-ban jelent meg, és kereskedelmi szempontból sem lett egyöntetű siker. Glenn Hughes egy Iommi – projektnek tekintette a zenekart, magát nem tekintette Sabbath-tagnak. 1987-ben egy kocsmai verekedésben úgy megsérült a szemén, hogy nem vehetett részt egy komolyabb turnén, és elhagyta a zenekart.
Tony Martin
1986 októberében, a Montserratban levő Air Studios-ban kezdtek dolgozni egy új anyagon. A felvételek közben Gillen kilépett az együttesből, helyére egy rendkívüli képességű, tehetséges énekes,Tony Martin került. Az új albumot végül Eric Singer és Bob Daisley közreműködésével befejezték, és The Eternal Idol néven 1987. november 1-én jelent meg az Egyesült Királyságban. Az Allmusic dicsérte Tony Martin erőteljes hangját és Iommi nehézsúlyú, a korai éveket idéző, hatásos riffjeit. Ennek ellenére a zenekar gyenge lemezeladásokat produkált. A Black Sabbath 1988 augusztusában visszavonult, hogy a következő albumra koncentrálhasson, az új dobos pedig a legendás Cozy Powell lett. Az 1989-es Headless Cross a kritika szerint a legjobb olyan albumuk, melyen nem Ozzy vagy Dio szerepel.Több koncertturné után megjelentették Tyr című lemezüket, amely lesújtó kritikákat kapott. 1990 őszén Tony Iommi kitette Neil Murray basszusgitárost, és Tony Martint, akinek helyére újra Ronnie James Dio tért vissza, egy album erejéig. Ezek után azonban ismét Tony Martin lett a Sabbath énekese, vele jelent meg két remek alkotás, a Cross Purposes és a Forbidden. Tony Martin - méltóan a többi énekeshez – maradandót és tökéleteset alkotott a Black Sabbath-ban töltött idő alatt, kemény, férfias hangját és jellegzetes orgánumát nehéz utólérni.
( Forrás: WP, rajongói lapok)